Ingrid Herta Drewing

Nyárutó

                               Koosán Ildikó fordítása

Nos, hát a nyárnak lassan vége már

és vele a hullámzó aranymezőknek.

Sok pompás gyümölcs begyűjtésre vár,

a madarak is délre készülődnek.

Megrövidül a napos órák száma,

az alkonyi árnyak hosszúra nyúlnak.

Kora ősz jele vetül a házak falára:

vörös vadszőlőlevélbe burkolóznak.

A reggel, páraköd melegébe bújva 

fázósan vár az első napsugárra,

de lassan jár az is, későn kezdi újra

szelíd-szép színeit festeni a tájra.  

Nos, múlik a nyár, búcsúzik végképp,

ránk hagyva szeptember enyheségét.