Holnap
/dal/
Koosán
Ildikó
Holnap a régi helyen várlak;
lassan a
presszók mind bezárnak,
hajunk a hótól lesz fehér.
Vetetlen csönd hevíti vágyunk;
mért bűn, ha néha visszajárunk
az ott tetőzött álmokért?
Tudom, máshová köt az élet,
mégis , én úgy álmodlak téged,
ahogy karodba vettél szótalan…
Adjunk egy esélyt még a mának…
holnap a régi helyen várlak;
váljunk el ott, ha végleg vége van.
2013.
november 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése