Oldalak

2012. január 2., hétfő


Engedj gyermekként magadhoz újra



                                                                        Koosán Ildikó



Gyermekáhítatom az idő felélte,
templomod mélyén bimbózó virágot,
engedd Uram, hagyj könyörögni érte,
otthagyva néha a léha világot

bűnbánatom szürke leplébe bújva,
kőkemény lépteim megzabolázva,
engedj gyermekként magadhoz újra,
hagyd, emlékezek az ige szavára.

Múltak az évek, s te nem voltál sehol,
„Te Deum” hangja elfoszlott a szélbe,
kérdéseimre senki sem válaszol
Uram! adj hát Te magad választ végre!

Rögös életúton, súlyos keresztel
nyomodba lépkedünk a Golgotára:
Uram! Országodban ilyképp vezetsz el?
A megnyugvásnak gyötrelem az ára.



                                    Szombathely, 2011 december 26




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése