ha jön a tavasz

                               Koosán ildikó

ködös éjszakák zegzugából

bukdácsol elő most a nap,

szétkevert félhomály alatt 

küzdi  fel magát az alvilágból; 

mézgás fénye avarra cseppen,

s pózol a tenyérnyi égderű   

foltján bogárka, kajla fű 

élő képként, aranykeretben;  

szárnyas neszekkel új zenét,  

ihletet sugall a hajnal;  

vitatkozhatok magammal, 

írjak- e újabb tavaszmesét 

ha előlép a színész -rendező 

régi- új fellépő ruhába’,     

s fér – e a zene ritmusába    

fecskefarknyi csenddédelgető…

2014. január 18.