Tavasz
az erdőben
Koosán Ildikó
Fák rügybontó sejtnagyüzemében
már csörgedez az újrakezdés láza;
elképzelem hajdan volt magam
fényloncos erdőm ösvényeit járva
kék csillagvirágos ősi birtokán:
téltemető sárgáll aranypalástban,
s ha új díszt öltene szemérmes
félhomályban, selymes párából
nő élő paraván; ifjú lány készül
így a bálra, csupa csillogó harmat-
csepp -ékszer, varázsos illat, szín,
és hangulat; csodálatom vezérel,
és hangulat; csodálatom vezérel,
szépséghúrokon istenkéz matat...
Szombathely, 2013. április 1
.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése