Anyák napján
Koosán Ildikó
Fiókban rejtett fontos semmiségek;
Amit keresnék, épp azt nem találom,
A többi meg várhat sorára, várjon
A lom között, míg majd odaérek,
S felfedezem, - a kincset így szokás-,
Felejtéseim aszott porát lefejtem
Felkiáltva: Nahát! Mióta kerestem!
Nézd! A doboz alján félvak csillogás:
Ezüstlánc, régen anyámtól kaptam;
Meglepetés volt, biztosan tudom,
De, hogy miért, vagy milyen alkalom
Okán, azzal lám csak, adós maradtam…
A hideg fém, mint két kéz, úgy melenget:
Transzcendens erő..más hibája, semmi…
A lelkek egymást meg tudják a keresni,
egy volt anya, s egy őszbefordult gyermek.
Szombathely, 2012. május 1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése